Katie McGarry - Pushing the Limits - Feszülő húr

Fülszöveg:

ANNYIRA ELLENTÉTESEK…
ÉS MÉGIS MILYEN ÖSSZEILLŐK!

Senki sem tudja, mi történt aznap éjjel Echo Emersonnal, amikor a menő fiúval járó népszerű lányból pletykák tárgya, kirekesztett lett, karján hátborzongató sebhelyekkel. Még Echo sem emlékszik a teljes igazságra.
Amikor aztán berobban az életébe Noah Hutchins, a szívdöglesztő, lányfaló, megközelíthetetlen fiú a fekete bőrdzsekijében, és meglepően megértő vele, Echo élete olyan fordulatot vesz, amilyenre sosem gondolt volna.
Valószínűleg semmi közös nincs bennük. Mindketten olyan titkokat rejtegetnek, melyek lehetetlenné tehetik kettejük kapcsolatát. Egymás iránti őrült vonzalmuk mégsem foszlik szét, és Echo felteszi magának a kérdést, hogy meddig FESZÍTHETIK A HÚRT, és mit kockáztatna azért a fiúért, aki talán megtanítja őt ÚJRA SZERETNI.

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Oldalak: 436 oldal

Puha: ISBN: 9789633735787     Kemény: ISBN: 9789633736982

Műfaj: ifjúsági, amerikai, romantikus

Vélemény:

Rengeteg, tényleg rengeteg ember imádja. Én nem vagyok közöttük.

A viszonylag nagy beharangzó előtt is már hallottam róla, sok vloggernél lehet találkozni vele, csakúgy, mint a bloggereknél, ezért nagyon vártam. Hatalmas elvárásom volt a könvvel szemben, hiszen az adatok nem hazudnak: mind molyon, mind pedig a goodreads-en erős százalékot kapott. Hát akkor engem miért nem fogott meg?

• Túl lassan indul be. Persze, közben a sztori megy, de mire kiderül végre az egész háttértörténet a könyv végénél tartunk. Mondjuk azt hozzáteszem, hogy a vége tényleg izgalmas volt, és csak úgy faltam az oldalakat, de addig kifejezetten vontatott volt és sokszor untam magam rajta.

• Klisé. Jó lány - rossz fiú. Mindketten megtörtek. (Echo-ra mondhatjuk, hogy nemcsak lelkileg, hanem testileg is sérült.) Korrepetálás. Gazdag - szegény. Nyilván nem ez volt az egyetlen ilyen klisés könyv, vegyük csak például a Duffot. Ott ugyanez a helyzet, mégis imádtam, mert a szereplők tényleg fantasztikusan kidolgozottak voltak, benne volt a humor is, és egyáltalán nem volt vontatott, sosem kezdtem el számolni, hogy még mennyi van hátra a fejezet végéig, hogy letehessem. 

• A mellékszereplők. persze, nem ők a legfontosabbak, de nem tudok elmenni melletük, úgy, hogy ne szóljak bele. Nem is tudom... Olyan furák voltak. Folyamatosan változtak, egyikük sem hagyott bennem mély nyomot, nem feltétlenül tartom szükségesenek, hogy pont Beth és Isaiah legyenek a következő könyvek főszereplői, bár lehet, hogy ott jobban átjön majd az egész személyük.
  

És lássuk a pozitívumokat:

• Noah és Echo. Mindketten nagyon árnyalt karakterek, nehéz megérteni őket. ,,Annyira ellentétesek és mégis annyira összeillők." Ez mondjuk teljesen igaz. Megértik és tökéletesen kiegészítik egymást, és a szörnyű borzalmak után, amiket átéltek, hatalmas szükségük van a szerelemre, a biztonságra és a megértésre, amit a másik személyében találtak meg.

• A háttértörténet. Írtam, hogy nagyon el lett húzva a történet és csak a végén derül ki az egész titok, de az írónő nagyon jól kitalálta és kidolgozta minden szereplőnek a múltját. Igen, még a mellékszereplőknek is.

Összességében, számomra egyszer olvasós volt, és nagyon kevés esélyt látok, hogy folytassam a sorozatot. Nem volt olyan rossz, közepes, tele jó momentumokkal, szívmelengető szerelemmel. Kicsit csalódtam, de azt hiszem, túl magasra tettem azt a bizonyos lécet és sajnálatomra, nem tudta megütni. Attól függetlenül, Ti nyugodtan próbálkozzatok vele, szerény véleményem szerint, ötvenből egy embernek nem tetszik, tehát érdemes adni neki egy esélyt. :)