Kleinheincz Csilla - Ólomerdő

Fülszöveg:

Minden gyerek hisz a tündérekben, a sárkányokban és a lányok segítségére siető lovagokban. Emesének édesanyja mesélt róluk; megígérte, hogy megmutatja neki a másik világot, márpedig az ígéret köti a tündéreket. És Anya tündér volt.

Emese nem hitt bennük, amióta Anya eltűnt. De már maga sem tudja, mi is az igazság.
Végül mégiscsak eljön érte egy lovag, ám korántsem azért, amiért hitte.

A tündérek ólomerdejében rá kell jönnie: az is eladná, aki a legjobban szereti, a hős lovagoknak pedig nincs szívük. És akkor még nem is találkozott a családjával…

Bár mese lenne!

Kiadó: GABO Kiadó

Oldalak: 360 oldal

Puha: ISBN: 9789636899004

Műfaj: fantasy, sorozat, regény, kortárs, urban fantasy

Vélemény:

Nem tudom miért tartott ennyi ideig a könyv olvasása, de nagyon elhúzódott. Ez egyáltalán nem

Kleinheincz Csilla

a könyv hibája volt, inkább minden összejött. Utazás,felvételi és a könyvválság. Pedig én annyira szerettem volna hamar végezni vele, hiszen annyi jót hallottam róla, mégis valamilyen okból kifolyólag nem fogott meg úgy igazán. Pedig számomra minden kedvező tényező adott volt: fantasy, a fantasy-n belül pedig a kedvenc csoportom, a tündérek, fiatal és erős lány főszereplő, mágikus történet és egy gyönyörű borító. 

Na, de nézzük a történetet:

A sztori egy kisebb visszaemlékezéssel kezdődik, ahol megismerhetjük a kicsi Emesét és édesanyját. Emese anyukája, Lóna szánt szándékkal tűnik el. Aztán visszatérünk a jelenbe, ahol Emese titkok között éli az életét az édesapjával. Az kiderült, hogy a lány egy félvér: félig tündér, félig ember, és ez rengeteg következménnyel hat az életére: folyton figyelnie kell, hogy kinek ígért meg valamit, be kell tartani azokat az ígéreteket. Ezek megszegése főleg fizikai fájdalommal jár. Ezenkívül emberfeletti tulajdonságai vannak: különösen a különböző mágikus képek/rúnák rajzolása - emiatt kicsit Clary-re emlékeztetett a Végzet Ereklyéiből. Történik egy bizonyos esemény, ami miatt főszereplőnőnk úgy igazán, teljesen belekerül ebbe az egész tündéres világba és számára minden teljesen megváltozik - nem feltétlenül a legjobb irányba. 

Imádtam a nagyon szép tájleírásokat és azt, hogy a cselekmény sosem ülepedett le. Egyfolytában pörgött, újabb és újabb fordulatok következtek, óriási hajszák kezdődtek és rengeteg nagyon izgalmas akció volt benne. Emellett, ugye bele volt szőve azok a bizonyos fantasy elemek is. Egy gyöngyszem ez a könyv a magyar fantasy-k közül, teljesen olyan, mintha tényleg belekerültél volna az erdőbe és téged üldöznének a különböző szörnyűséges lények. Tényleg olyan volt, mintha egy mesében lettem volna egy gonosz özveggyel a nyomomban egy gyönyörű, de veszélyes erőben rohangálva.

Fontos megemlíteni a főbb szereplőket, habár úgy érzem, hogy nem igazán sokat tudtunk meg róluk, remélem, hogy a következő részekben ez jobban ki lesz bővítve. Emiatt nem igazán szimpatizáltam egyik karakterrel sem.
Annyit tudunk, hogy Emese a főszereplőnk egy kamasz, makacs lány, aki bármit megtenne a családja biztonsága érdekében és emellett bátor és erős is. A könyv kezdetén is erős volt, de ahogy haladt előrébb a cselekmény rengeteget változott - főleg belülről.
Az édesapjával valamiért különösen nem szimpatizáltam, az a bizonyos ok miatt, amit már előzőleg említettem. Ez így rányomta a bélyegét, úgy az egész "viszonyunkra".
Az anyukájával ugyan ez volt a gondom. Elhagyta gyerekkorában, néha megemlítették a történetben, de ezen kívül nem nagyon derült ki róla sok minden.
Van még egy másik főbb szereplőnk: Rabonbán. Szintén nem tudtam mit kezdjek vele, nem éreztem azt, hogy hűűű, ő most milyen király, meg hogy ő valami fantasztikus és lenyűgöző természetfeletti lény. Ott volt,néha beszélt, de számomra nem igazán zavart sok vizet.

Emese

Szóval, lényegében az egész könyv nagyon erős lett volna, ha a szereplőkről kicsit többet tudtunk volna meg. Mint azt írtam, folyamatosan pörög a történet és tele van fordulatokkal, emiatt még mindig élvezhető a könyv. Kíváncsi vagyok a következő részre (kép alább), hiszen arról még több jót hallottam, mint az első részről. Amiatt viszont tényleg ajánlom, hogy olvassátok el az az, hogy nagyon különleges kis könyv ez, mesés hangulattal és tényleg rengeteg izgalommal, valamint újra hozzátenném, hogy egy remek magyar fantasy könyvről van szó, amelyik sok esetben felveszi a versenyt akár híres vagy kevésbé ismert külföldi regényekkel is.

És akkor itt a második rész:

Kleinheincz Csilla - Üveghegy

Nektek melyik a kedvenc magyar fantasy könyvetek?