Holly Smale - A lány, akit soha senki nem vett észre

Tartalma:

Harriet Manners tudja, hogy egy macska fülében 32 izom van, hogy az egy napi járásra lévő hely 27 750 méter messze van, és azt is, hogy egy átlagember naponta 15 alkalommal nevet. Azzal is tisztában van, hogy a denevérek mindig bal irányba repülnek, ha előjönnek az üregükből, és hogy a dinamit egyik alkotóeleme a mogyoró. Azt viszont nem tudja, hogy vajon miért nem kedveli őt senki az iskolában. Így hát, amikor Harrietet felfedezi egy modellügynökség, megragadja a lehetőséget, hogy új emberré váljon. Még akkor is, ha ez azzal jár, hogy ellopja a legjobb barátja álmát, magára vonja ősellensége, Alexa haragját, és újra meg újra hülyét csináljon magából a pofátlanul jóképű modell, Nick előtt. És még akkor is, ha hazudnia kell azoknak, akiket a legjobban szeret. Bár ott van mellette segítőtársnak a mindig lelkes és izgatott apja, meg az überstréber zaklatója, Toby is, mégis egyik divatkatasztrófa követi a másikat, és Harriet lassan rájön, hogy a divat kulisszái között ugyanúgy nem találja a helyét, mint a hétköznapi világban. Vajon sikerül-e stréberből menő csajjá változnia, miután a régi élete szinte már darabokra hullott, vagy mindent elszúr az új életében is?



Kiadó: Manó Könyvek
Oldalszám: 352 oldal
Puha:  ISBN: 9789634030003
Műfaj: ifjúsági, humor, regény, trilógia

Vélemény:

Amióta ismerem ezt a könyvet, azóta szeretném elolvasni. Egyszerűen a fülszövege annyira magával ragadott, hogy úgy éreztem, muszáj megszereznem. Tekintve, hogy én is geek* vagyok, és a főszereplő is az, kíváncsi voltam mi fog kisülni belőle. Ehhez adott még az írónő, -aki maga is modell volt-egy pluszt, hogy bevitte a divat- és modellvilágot.  És így lett kész egy új kedvenc könyvem.
(*geek: kocka, kockafej, stréber; túlzottan intellektuális beállítottságú ember, általában egy bizonyos témára fókuszálva.)

Azon kívül, hogy egy rendkívül humoros és vicces könyvet olvasunk, megtalálhatóak benne a kamaszkori félelmek, a beilleszkedés és a kívülállósság. A főszereplővel nagyon sok közös tulajdonságom van, így vicces volt olvasni, hogy milyen is lehetek, ha okoskodok vagy olyan témákról beszélek, ami rajtam kívül senkit sem érdekel igazából.

Harriet igaz, hogy stréber és kissé antiszociális, mégis jószívű és kedves lány. Azonban, mivel kiváló tanuló és a tanárok kedvence, összesen egy barátnője és egy követője van. Az a jó Harrietben, hogy mai lány. Teljesen úgy viselkedik, ahogy én, vagy más tenné, szinte ugyanúgy reagálnék a történésekre. A karaktere nagyon könnyen szerethető, hiszen sokkal több van benne, mint ahogy az első látásra tűnik. Az én szívemhez mindenképpen nagyon közel áll. Lényegében ő a főszereplő, ezenkívül is van a legjobb barátnő, Nat, a követő Toby, az Oroszlánfiú alias Nick, Alexa a gonosz osztálytárs és Wilbur (William), aki melegnek álcázza magát, csak a divat miatt.

Harriet

A fiú főszereplővel nem volt különösebb gondom, mert nem igazán volt nagy szerepe. Néha feltűnt, mondott pár mondatot, aztán ennyi. Kicsit hiányzott, hogy nem szerepelt többet.

Nat, aki természetesen gyönyörű és intelligens, az az álma, hogy modell legyen. Ez így szép, és jó, ha nem Harrietet fedezték volna fel. Volt egy kis viszály, de azt hiszem, nem lövök le nagy spoilert, ha azt mondom, megmaradt a kapcsolatuk.

Habár Wilbur (William) nem a legfontosabb szereplő, én nagyon kedveltem őt. A furcsa és érthetetlen outfitjeitől kezdve a kék orrú cipőjén át, egészen a mindig másmilyen megszólításokig. (Komolyan, mindig máshogy hívta az embereket.)

Harriet, aki éppen csak belepottyan a divatvilágba, meglepően jól kezeli a dolgokat, attól eltekintve, hogy hány dolgot tört el, és hány embert lökött félre. Nem csak egy tiniregény a happy end-ről, hanem szól még az önmegvalósításról és a saját személyiség megtalálásáról egy humoros köntösbe vonva.

A történettel gyorsan lehet haladni, olvastatja magát, csakúgy elröppen az a pár száz oldal. Egyébként tanulni is lehet a könyvvel, mert rengeteg idegen kifejezés található benne, amik többször előkerülnek.

Az írónő

Nekem a kedvenc könyvem lett, így természetesen nagyon ajánlom mindenkinek, azonban a célközpont a tizenévesek. Pár óra alatt el lehet olvasni és kifejezetten az a könyv, ami felvidít megnevettet egy rossz napon is. Szerintem igazi áttörés a YA könyvek között és tényleg megéri elolvasni. (Befejeztem az ömlengést, ígérem.)